GÉNTECHNOLÓGIAI KEREKASZTAL SZEGEDEN 2007. március 28-án került megrendezésre a Csongrád Megyei Agrárkamara és az Agrár Szervezetek Országos Szövetsége szervezésében a nagy érdeklődéssel kísért Géntechnológiai Kerekasztal Szegeden elnevezésű rendezvény. Köszöntőt és megnyitó beszédet Kiss Gábor, az agrárkamara titkára mondott. Prof. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a Géntechnológia és a magyar agrárium jövője címmel tartott tájékoztatót. Röviden ismertette a hagyományos növénynemesítés módszereit (pl: szelekció, keresztezés) és a modern géntechnológiát. Géntechnológiával nagyobb hozamú, szárazságtűrőbb (jobb vízfelhasználású), betegségellenállóbb, vírus-rezisztens növényeket állíthatunk elő. Ezáltal a gazdálkodás eredményesebb, versenyképesebb. Kísérleteztek egyebek mellett rizzsel, búzával, dohánnyal, burgonyával, szójával. A GM (géntechnológiával nemesített) növények világméretű térhódítása figyelhető meg. Kevesebb a permetezések száma, kisebb a kijuttatott gyom és rovarirtószer felhasználás (pl: kukoricamoly, kukoricabogár ellenálló GM). Véleménye szerint a csúcstechnológia visszautasítása = a technológiai és gazdasági kiszolgáltatottsággal). Prof. Ángyán József, a Szent István Egyetem, Környezet — és Tájgazdálkodási Intézet tanára, Országgyűlési Mezőgazdasági Bizottság tagja, a Védegylet alapító tagja, „Helyzetkép a GMO moratórium és a koegzisztencia szabályozás között témakörben tartott előadást. Ő radikálisan elítélte a GMO (génmódosított) növényeket. Felhívta a figyelmet a géntechnológiai nemesítésben részt vevő kutatók etikai felelősségére is. Azonnal el kell kezdeni a kiegyensúlyozott tájékoztatást az előnyökről, hátrányokról, kockázatokról. Véleménye szerint a kutatásoknak a kockázatelemzésekre is kell irányulniuk. Prof. Darvas Béla, a Magyar Tudományos Akadémia, Növényvédelmi Kutatóintézetének c. egyetemi tanára az Első generációs GM növények környezettudományi nézőpontokból címmel tartotta meg tájékoztatóját. A transzgén elszabadulásának lehetőségére hívta fel a figyelmet. Javaslata szerint az izolációs távolság a GM és a nem GM kukorica között legalább 1000 m legyen. Az előadó a BT kukorica lehetséges ökológiai konfliktusairól is beszélt (kukorica pollen hatására lepkék elpusztulhatnak, növényvédőszer rezisztencia alakulhat ki). Prof. Pusztai Árpád, biokémikus, a Skót Akadémia tagja, a génmanipulált összetevőket tartalmazó élelmiszerekkel kapcsolatos kutatási eredményeiről tájékoztatta a résztvevőket. A génmanipulált burgonya hatását vizsgálták kísérleti rágcsálókon és megállapították, hogy csökkent az állatok növekedése, lelassult az immunrendszerük működése és a belső szervek működése is megváltozott. GM szójával etetett egereken is változásokat észleltek. Véleménye szerint a GM alapú élelmiszer és takarmány ártalmas lehet, ezért a GM növényekre zéró toleranciát kell alkalmazni. Dr. Vértes Csabáné, Az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának biotechnológiai szakreferense Magyarország koegzisztencia szabályozást ismertette. A koegzisztencia törvény leegyszerűsítve arról szól, hogy miként tud egymás mellett élni a GM és a nem GM, adott esetben pedig az ökológiai gazdálkodás keretében termesztett növény. Leszögezte, hogy Magyarországon jelenleg nincs lehetőség GM növényeket termeszteni. Dr. Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyeztetési vezetője BT. kukorica tapasztalatok a Cseh Köztársaságban címmel tartott előadást. A BT általánosan alkalmazott elnevezés a rovarölő hatású, a természetben előforduló, talajlakó Bacillus Thuringiensis-től származó fehérjék leírására. A Bacillus thuringiensis egy spóraképző talajbaktérium, amely rovarokat károsító kristályos fehérjét (Bt-toxin, delta-endotoxin) termel. Indokolatlannak tartja, hogy Magyarország szigorral jeleskedjen a GM növények terén, hisz véleménye szerint, az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyították, hogy ártalmatlan, a környezetre biztonságos módszerről van szó. A MON 810 — BT kukoricamoly ellenálló fajtát 1996 óta termesztik az USA-ban, 1997 óta Kanadában és Dél-Afrikában, 1998-tól az EU több országában. A legtöbbet vizsgált kukorica élelmiszer-, és takarmánybiztonságra, környezetre gyakorolt hatásokat tekintve. A BT kukorica — termesztéssel összefüggő negatív hatást nem mutattak ki. Nem volt hatása az ugróvillások szaporodására, szerinte a rovarölőszer károsabb. Széleskörű, több országban végzett szabadföldi vizsgálatok eredményeire hivatkozott, hogy nincs káros hatása a lepkékre se. A BT kukorica termesztése az EU-ban 6 tagállamban folyik. Ezek termőterülete 2006-ban: Spanyolországban 60 ezer hektár, Franciaországban 3.500 ha, Portugáliában 2000 ha, Cseh Köztársaságban 1290 ha, Szlovákiában 30 ha. Romániában a vetésterület várhatóan idén 300-500 ha lesz. A Cseh Köztársaságban idén 8 GMO fajtát 6-7 ezer ha-on fognak vetni. A termelést bejelentési kötelezettség előzi meg. A MON 810-es fajtával 10%-os terméstöbblet várható, nincs szükség rovarölő szeres védekezésre és a fuzárium fertőzés szintje is lényegesen alacsonyabb. A Cseh Köztársaságban a koegzisztencia elvek: 70 m-es izolációs távolság GM és közönséges kukorica között, 200 m távolság GM és öko kukorica között. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője A WTO-tól a génmódosítás—mentes övezetekig címmel tartott értékelést (WTO - Kereskedelmi Világszervezet). Kiemelte, hogy a transzgén kiszabadult az ellenőrzés alól. Az ISAAA (The International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications) évente készít felmérést az agrár-biotechnológiai alkalmazások globális helyzetéről. E jelentésből kimaradt problémákra, kockázatokra hívta fel a figyelmet. Sem magasabb hozamot, se csökkenő növényvédő-szer felhasználást nem eredményeztek a GM növények véleménye szerint. Brazíliában, Paraguay-ban a GM szója termésátlagai csökkentek. Kínában, a gyapot-termésben másodlagos kártevők elszaporodása miatt, jelentős termésveszteségek mutatkoztak. A vetőmag ára pedig 2-3 szorosa a nem GMO gyapotnak. Indonéziában felhagytak a GMO gyapottermesztéssel. Véleménye szerint a kis termelőknek sehol nem nyújt hasznot e növények termelése és a versenyképességet sem növeli. Beszélt a génpiszkált rizs botrányról, melynek következtében Japán betiltotta az USA rizs exportját. Az EU fogyasztók elutasítják a GMO élelmiszereket. Az USA legtöbb panaszát, melynek célja a GMO nagyobb mértékű elterjesztése, elutasította a WTO. Az MTSZ is szorgalmazza a génmódosítás-mentes övezetek kialakítását, amihez már 25 ország 4500 települése csatlakozott. Dr. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtisztviselője A magyar GMO moratórium és az Európai Unió témakört ismertette. Az alábbi alaptételt szögezte le: Magyarországnak nem érdeke a GMO termesztése. Magyarország 2005. jan. 20-án megtiltotta a MON 810 behozatalát (GMO moratórium). A MON 810 termesztése a talaj termőképességének csökkenését vonja maga után ill. az ugróvillásokra is káros hatást fejt ki. Megjegyezte, hogy a Monsanto cégnek nem érdeke MON 810 vetőmagot hatásvizsgálatok céljára átadni, ezért a humán — egészségügyi és környezeti kockázatát eddig nem vizsgálták elég körültekintően. Magyarországon a lehetőségekhez képest a legbiztonságosabb jogszabályi háttér megteremtésére került sor öt párti egyetértéssel, melynek eredménye az 53/2006 (XI. 29) OGY határozat. 2007. február 20-án az EU környezetvédelmi miniszterei Magyarország számára fenntartották a GM kukorica köztermesztésének engedélyezési jogát, azaz fennmaradhat a termesztési és forgalmazási moratórium (A magyarországi zöld szervezetek történelmi jelentőségűnek értékelik a döntést). Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke az ökológiai gazdálkodás és a GMO kapcsolatáról tartott tájékoztatót. Az ökológiai gazdálkodás alapelveit ismertette: 1. Az egészség alapelve: egyebek mellett kitért a GM növényt fogyasztó állatok bél- és immunrendszerében bekövetkező elváltozásokra. 2. Környezet megóvása: nem lehet megakadályozni a transzgén elszabadulását. A MON 810 termesztésének jelentős gazdasági kockázatai is vannak, ár- és piacvesztést okozhat a szomszéd gazdálkodóknak is, mind régiós, mind országos szinten. Jelentősek lennének az elkülönítés és a vizsgálatok költségei is. Az EU-ban a fogyasztók 80-90%-a elutasítja a GM növényeket. A fórum végén kérdések, vélemények, hozzászólások hangzottak el. Például felmerült, hogy a méhek, kukoricabogarak akár 5 km-es távolságra is elszállíthatják a GMO pollent, így elegendő-e a koegzisztencia rendeletben előírt 400 méteres izolációs távolság. A GM pártiak illetve ellenzők véleményeit ezen a konferencián sem sikerült közelebb hozni egymáshoz, de abban egyetértettek a résztvevők, hogy további kutatásokra van szükség, melyek feltárják a GM növények emberekre, környezetre és az állatokra kifejtett hatásait, esetleges kockázatait. Fehér Attila, NVT tanácsadó |
